Hírek

Magyar néptánc oktatás Koppenhágában!

A Koppenhágai Magyar Iskola egy nagyon izgalmas hírrel kezdi meg a 2019-es évet!

Magyar néptánc oktatás indul Koppenhágában a Koppenhágai Magyar Iskola szervezésében! A foglalkozásokra kéthetente szombaton kerül sor! Sajnos ebben az esetben van egy maximális létszám, melyet az egyesület a jelentkezési sorrendnek megfelelően tölt fel.

Helyszín: Den Classenske Legatskole, Vester Voldgade 98, 1552 København

Foglalkozások időpontjai

2018/2019 2. FÉLÉV: 02.02., 02.23., 03.02., 03.16., 03.30., 04.27., 05.11., 05.27.
2019/2020 1. FÉLÉV: 09.07., 09.21., 10.05., 10.26., 11.02., 11.16., 11.30., 12.07.

10:00-11:00 4-6 ÉVES KOROSZTÁLY – szülőkkel (max. létszám 14 fő)
11:00-12:00 7-10 ÉVES KOROSZTÁLY – szülők nélkül (max. létszám 14 fő)

300 DKK/FŐ/FÉLÉV
+ 50 DKK TAGSÁGI DÍJ (csak tagok vehetnek részt a programon)

A regisztrációs lapot IDE KATTINTVA éritek el!

Jelentkezési határidő: 2019. 01.25.

A dán speciális oktatási methodológiához igazodva a cél a magyar nyelvi kompetencia fejlesztés kiegészítése magyar néptánc oktatással, mely keretében a gyerekek interaktív és élményorientált formában ismerkednek meg a magyar népi hagyományokkal, zenével és tánccal. A foglalkozásokon a gyerekek a magyar nyelvet munkanyelvként használják, így a nyelvi fejlesztés indirekt formában történik a népdalok és mondókák által úgy, hogy közben a gyerekek az aktivitásra fókuszálnak. A cél az, hogy a gyerekek a magyar indentitásukat erősítsék, miközben a magyar gyökereikkel ismerkedve pozitív és értékes élményekkel gazdagodnak, magyar barátságokat kötnek. A Magyar Iskola reméli, hogy így olyan gyerekek is örömüket lelik majd a foglalkozásokban, a magyar táncban és nézpzenében, akik szombatonként az iskolapadot messziről elkerülik:) A gyerekek a 2018/2019. 2. félévét egy nyíltnappal zárják majd, a 2019/2020. 1. félévét pedig egy Mikulásnapi zárófellépéssel és táncházzal.

Két nagyon kedves és talán már sokatok által ismert oktató vezeti majd a foglalkozásokat, akikkel kicsit elbeszélgettünk, hogy mire is lehet számítani pontosan.

Ujjady Sárit és

Michelsen-Kámán Csillát kérdeztük a foglalkozások kapcsán.

Ma-In: Bevezetésként meséljátek el, mit kell tudni rólatok?

Sári: Ujjady Sára vagyok konduktor óvodapedagógus. Több éven keresztül magam is néptácoltam továbbá tanulmányaim során elsajátítottam az ének zene oktatás metodikáját. A magyar óvodai rendszerben eltöltött idő alatt amit kiköltözésem előtt töltöttem bizonyosságot adott, hogy a gyermekek anyanyelvi fejlődését hatékonyan segíthetjük a zene és mozgás által. Célom, hogy a jelenleg Koppenhágában élő magyar gyerekeket és családjaikat a lehető legjobb tudásom szerint megismertethessem a magyar hagyományokkal. Ezáltal ők is aktívan megélhessék magyar identitásukat.

Csilla: Michelsen-Kámán Csilla vagyok, közgazdász. A munkám mellett a tánc a szenvedélyem, 6 éven át néptáncoltam, amit más táncokkal való ismerkedés követett később.

Ma-In: Miért tartjátok fontosnak, hogy a dániában élő magyar gyerekek néptáncot tanuljanak?

Csilla:

1. Elsősorban azért, mert büszkék lehetünk, hogy ilyen vagány és gazdag táncunk van, mint a magyar néptánc.

2. A magyar kultúra és hagyományok mélyebb, játékos megismerése miatt.

3. A magyar nyelvtudás játékos fejlesztése miatt. A Dániában élő magyar gyermekeknek kettős identitással kell megbírkózniuk: a dán és a magyar kultúra egymás mellett él ezekben a családokban. A gyermekeknél egy idő után a játék nyelve a dán lesz, ugyanis minden nap ez a domináns az óvodában és az iskolában. Szeretnék egy olyan közösséget adni az itteni gyerekeknek, ahol egymástól és tőlünk a játék és tánc által mélyülne a nyelvtudásuk.

Sári: Amióta itt  élek több családdal is tartom a kapcsolatot. Vannak közöttük olyanok, ahol mindkét szülő magyar állampolgár és vannak  vegyes házasságok is. Ezekben a családokban a szülők nem akarjàk, hogy a gyerekek teljesen elszakadjanak a gyökereiktől. Foglalkoztatja őket, hogy hogyan értessék meg gyermekeikkel, hogy mindannak ellenére, hogy most egy bizonyos kultúrában nőnek fel, szocializálódnak, tagjai egy másik kultúrkörnek is. A néptánc egy olyan módja a kérdések tisztàzàsàra, ami aktívan segítiheti a gyerekeket, hogy két esetleg több kultúrkörnek is éltető tagjai legyenek.

Ma-In: Kiknek javasoljátok a foglalkozásokat?

Sári: Azoknak a gyerekeknek és csalàdjaiknak  javaslom, akik szeretnének részesei lenni egy közösség kialakulásának, ahol a magyar hagyományokat együtt àpoljuk, csinàljuk.

Csilla: A foglalkozásokat olyan Dániában élő magyar gyermekeknek javasoljuk, akik 4-10 éves korúak. Lesz egy mini csoport 4-6 éveseknek, ahova a szülőre is számítunk minden órán (lehetőleg ugyanaz a szülő kísérje el e gyermeket), illetve egy junior csoport 7-10 éveseknek. Ebben a csoportban már egyedül várjuk a gyermekeket:)

Ma-In: Hogy kell elképzelni a kicsiknek tartott foglalkozásokat?

Csilla: A 4-6 éveseknek tartott foglalkozásnál a konkrét tánclépések tanulását megelőzi egy bevezetés, ráhangolódás, amelynek során játékokkal, mondókákkal, dalokkal készítjük fel a gyermekeket, hogy először az ütemet a kezükkel tapsolják el, ezt követheti majd lábukkal történő követés, a tánc. Ebbe a csoportba a szülőt is várjuk, ugyanis szeretnénk, ha a gyermekek feloldottan, biztonságban érezve magukat tudnának részt venni az órán és anyukával vagy apukával együtt lépnének be a népzene, néptánc világába, amelyet majd otthon is tudnak együtt gyakorolni, folytatni.

Sári: A 4-6 éves korosztálynak induló csoportban azért is szeretnénk, hogy a szülők is részt vegyenek, mert ezzel a gyerekek motivációját  növelhetjük. A foglalkozás során a gyerekek megtanulhatják, a szülők pedig feleleveníthetik a magyar körjátékokat és együtt játszva élvezhetik azok vidám hangulatát.

Ma-In: Mire számíthatnak a nagyobbak?

Sári: A 7 -10 évesek csoportjában a  ritmus fejlesztés és dal tanulás mellett, a gyerekeket szeretnénk megismertetni a Dunántúli tájegység táncainak alaplépéseivel. A tánc mellett a magyar népszokásokkal is foglalkozunk majd.

Csilla: A 7-10 éves korosztály számára a kezdeti bevezetés, ráhangolódás után hamarabb eljutunk a néptánc lépésekhez és koreográfiát is tanulunk. Emellett megismerhetik majd a népzenében használt különböző hangszereket, a különböző tájegységek stílusát nagyvonalakban. Mindezt azért, hogy ne csak lépéseket tanuljanak, hanem egy egész kultúrát tudjunk átadni nekik, amelybe a tánc beleágyzazódik.

Ma-In: Mi a ti személyes motívációtok?

Csilla: Engem az motivál, hogy azt vissza tudjam adni a gyermekeknek és szüleiknek, amit én is kaptam a tánctól az életem folyamán. Az örömöt, a pajkosságot, a feloldódást, a játékos szocializációt. A magyar néptánc erre tökéletes a gazdag hagyományai miatt. Emellett fontosnak érzem, hogy az itteni gyermekek a magyar kultúrával továbbra is ismerkedjenek egymással kapcsolódva. A dániai magyar gyermekeknek ez egy lehetőség, hogy a magyar kultúrát úgy ismerjék meg még jobban, hogy közben aktívan mozognak, táncolnak, játszanak, esetleg énekelnek. Nagyon fontos motivációs erő nekem az is, hogy érezzem, hogy a gyermek/szülő jól érzi magát és ügyesedik a néptánc világában.

Sári: Gyerekkoromat végig kísérte a tànc és a zene, hosszabb rövidebb időszakokban több féle módon.  Úgy gondolom ez a két dolog az, ami az embereket leginkàbb értékes közösséggé tudja kovàcsolni, tagjai teljes mértékben érezhetik, hogy tartoznak valahova. Ezt a tapasztalatomat szeretném àtadni a Koppenhàgàban élő magyar gyerekeknek.

About the author

Relative Posts

Leave a Reply

Leave a Reply